,
A film, más néven mozgókép egy képekből álló sorozat, mely a vásznon olyan gyorsan változik, hogy azt az illúziót adja, mintha mozogna.
Az embereknek általában sem idejük, sem pedig energiájuk nincs arra, hogy órákat üljenek a számítógép előtt, vagy -jobb esetben- a könyvtárban és a száraz, unalmas információk közül kikeressék azt a néhány adatot és tényt, ami érdekes lehet a számukra. Én megtettem... Most lehet bírálni, elítélni ezért, de úgy is felfogható, hogy kiszolgáltam a "nagyérdeműt". Nyilván lesz néhány ásítozó és továbbgörgető is a gép előtt az írásom láttán, de egy "hűha", vagy egy "ezt nem is tudtam"-gondolat már megmelengeti a szívemet és nem érzem majd hiábavalónak a szorgos kutatómunkát. A lelkiismeretem olyan szempontból nyugodt, hogy az életvitelemből adódóan a keresésre szánt idő miatt a jószágok nem éheztek és szomjaztak, megmetszetlen fák nem maradtak és nem volt befolyással a paksi maghasadásra sem. Megosztom tehát az információra éhes közönséggel a kereséseim erdeményét:
A kezdetek:
A mozi (filmszínház) születésének azt a pillanatot tekintjük, amikor a kinematograf feltalálói először tartottak vetítést fizető közönségnek. 1895 februárjában szabadalmaztatták a kinematográfot, a Lumiére fivérek találmányát. 1895. december 28-án Louis Jean Lumière és fivére, Auguste saját filmjeikből álló előadásukat a párizsi Grand Caféban tartották.
(Mielőtt megköveznének:)
Kinematográf: A kinematográf (az ógörög κίνημα (kínēma) = „mozgás”, valamint γράφειν (gráphein) = „írni” szavakból) a francia Lumiére fivérek által 1895-ben feltalált szerkezet, amely egyszerre volt alkalmas mozgókép rögzítésére és vetítésre.
A filmtörténet korszakai:
Hangosfilm születése:
1922-ben három német mérnök – Hans Vogt, Joseph Massolle és Benedict Engel – levetítette első hangosfilmjét Berlinben. Az általuk feltalált új eljárást használták.
A Warner Brothers A dzsesszénekes című 1927-es munkájával vette kezdetét a hangosfilm korszaka.
Az első színes film:
1907-ben a Lumière fivérek bemutatták az autokróm eljárást. 1909-ben a londoni Palace varietében levetítették az első színes hatású filmet. 1917-ben a tényleges színes film bemutatkozására az Amerikai Egyesült Államokban a technicolor eljárás adott lehetőséget. 1936-ban a szubtraktív színkeverés fejlettebb eljárást alkalmazták, ami az Agfacolor néven vált ismertté a színes filmek körében. A német gyártót az Eastman Kodak követte Kodakchrome néven.
A Technicolor vállalat 1930-ra dolgozta ki a három alapszín, illetve a keverésükkel létrehozott többi színnel készíthető filmek gyártási lehetőségét. Walt Disney fejlesztette ki az eljárást. A Hiúság vására című film 1935-ben készült, de a színes film valódi premierjére 1937-ben került sor Disney Hófehérke és a hét törpe című klasszikusának bemutatójával.
A számítógép szerepe filmgyártásban:
A '80-as–'90-es évekre a számítógépek fejlődésével egyre inkább elterjedt a CGI (Computer-Generated Imagery – számítógépes ábrázolás). Ez egyre meggyőzőbbé, könnyebbé és olcsóbbá vált, így fokozatosan kiszorította a maketten alapuló ábrázolást. 2002-ben A Gyűrűk Ura második fejezetében sok ezernyi mellékszereplő nélkül hoztak létre élethű méretű hadsereget több hónapnyi számítógépen végzett képszerkesztés segítségével. Az igazi áttörés egy évvel korábban az animációs filmek terén következett be, a Final fantasy – A harc szelleme című egész estés filmmel, amely teljes egészében számítógéppel készült, és az ábrázolás csaknem fényképhű.
Napjainkban..., avagy érdekességek és tények a filmvilágból:
Számos filmmel foglalkozó online oldal közül talán a legismertebb és leglátogatottab az IMDb (Internet Movie Database). Szinte végtelen adatbázis filmekről, színészekről, sorozatokról, játékokról. Hiteles kritikák és felmérések olvashatók az oldalon, de itt találjuk a nézők által beküldött és a weboldal szakemberei által megfogalmazott kritikákat is a világon bemutatott filmekről.
2017 januárjában megjelent kimutatásuk alapján minden idők legjobb 5 filmje a következő:
5. 12 dühös ember ( Henry Fonda)
4. A sötét lovag ( Heath Ledger)
3. Keresztapa 2. (Marlon Brando, Al Pacino)
2. Keresztapa (Marlon Brando)
1. A remény rabjai ( Tim Robbins, Morgan Freeman)
Természetesen az eredménnyel lehet vitatkozni és más sorrendet, más filmeket szeretni. Az IMDb adatbázisa ezt az 5 filmet találta a kritikusok és a nézők alapján érdemesnek a díjazásra.
Nézzük meg, hogy egy 2016-ban készült felmérés alapján mely filmek elkészítése került a legtöbb pénzébe az alkotóknak ( ugyancsak az IMDb adatbázisa alapján):
10. A Hobbit: Váratlan utazás (257,2 millió dollár)
9. Avatar (261 millió dollár)
8. A Karib-tenger kalózai: Holtak kincse (263,7 millió dollár)
7. Waterworld (271,3 millió dollár)
6. Harry Potter és a Félvér herceg (275,3 millió dollár)
5. Aranyhaj és a nagy gubanc (281,7 millió dollár)
4. Pókember 3. ( 293,9 millió dollár)
3. Titanic (294,3 millió dollár)
2. Kleopátra (339,5 millió dollár)
1. A Karib-tenger kalózai: A világ végén (341,8 millió dollár)
Csak hogy érzékeltessük a különbséget:
Az Avatar összbevétele 1,859 milliárd dollár, a Titanic összbevétele pedig 1,843 milliárd dollár volt.
A számok önmagukért beszélnek. A filmipar óriási összegeket emészt fel, nyilván a hatalmas profit reményében, melyre a rendezők, a színészek, a stáb és a modern technika már-már garancia. Világgazdasági szinten a filmgyártás és -forgalmazás hatalmas üzlet és ebből a szempontból a legelőkelőbb helyek egyikét foglalja el. Sajnos az internet elterjedésének és használatának "köszönhetően" a filmszínházak (mozi) látogatottsága egyre csökken, amely visszafordíthatatlan folyamatnak tűnik. A nézettség ezzel szemben pedig emelkedő tendenciát mutat. A kalózkodás elleni szélmalomharc persze folytatódik, mialatt ennek következményeként dollármilliók úsznak el.
A filmvilág legnagyobb ünnepe az Oscar-díj átadás, ahol is az előző évben megjelent filmeket és az azokat készítő szakemberek munkáját értékelik és díjazzák.
Az Oscar-díj (hivatalos angol nevén Academy Award) az Egyesült Államok legrangosabb filmművészeti díja, amelyet a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) ad ki több kategóriában 1929 óta.
A díjakat látványos gála keretében minden év februárjában (általában a hónap utolsó vasárnapján) adják át Hollywoodban – 2002 előtt Los Angelesben (korábban néhányszor New Yorkban is rendeztek gálát). A számos kategória jelöltjei az előző évben bemutatott filmek alkotói közül kerülnek ki, az Akadémia állítja fel a jelöltek listáját, a technikai kategóriákban három, a többi kategóriában öt jelöltet választanak ki, kivétel a Legjobb film kategória, melyben 2010-től 10 jelöltet választanak ki.[1] A jelöltekre az akadémia tagjai szavazhatnak. Az eredményeket rendkívüli titoktartás mellett összesítik és őrzik a díjátadás pillanatáig.
A díjátadás estéjén a meghívott vendégek zene és ováció kíséretében bevonulnak a vörös szőnyegen a Kodak Színházba. Az estélyen a sztárok híres divattervezők pompás ruhakölteményeit öltik magukra. Az eseményt több száz televíziós csatorna sugározza az egész világon.
A leghíresebb magyar, illetve magyar származású Oscar-díjasok:
- William S. Darling, látványtervező (1933: Kavalkád, 1943: Bernadette dala, 1946: Anna és a sziámi király)
- Geza Herczeg, forgatókönyvíró (1937: Émile Zola élete)
- Kertész Mihály, rendező (1942: Casablanca)
- Paul Lukast, színész (1943: Őrség a Rajnán)
- George Pál (1944), Adolph Zukor (1949), életműdíj
- Rózsa Miklós, zeneszerző (1945: Elbűvölve, 1947: Double life, 1959: Ben-Hur)
- Trauner Sándor(1961: Legénylakás), Joseph Kish (1966: Bolondok hajója), látványtervező
- Zsigmond Vilmos, operatőr (1978: Harmadik típusú találkozások)
- Rofusz Ferenc, rendező (1981: A légy)
- Szabó István, rendező (1982: Mephisto)
- Böszörményi Zsuzsa, rendező (diák Oscar-díj, 1991: Egyszer volt, hol nem volt)
- Nemes Jeles László, rendező (2016: Saul fia)
- Deák Kristóf, rendező (2017: Mindenki)
Néhány hazai vonatkozású információ:
- Az első magyar film: Táncz 1901-ben készült fekete-fehér némafilm.
- Az első magyar hangosfilm: Kék bálvány (1931)
- Az első magyar színesfilm: Ludas Matyi (1950)
Magyar filmek készítése 2010-2015:
-2010: 31 alkotás ( Nem volt Oscar-jelölés)
-2011: 26 alkotás ( Nem volt Oscar-jelölés)
-2012: 15 alkotás ( Nem volt Oscar-jelölés)
-2013: 13 alkotás ( Szász János: A nagy füzet)
-2014: 15 alkotás ( Nem volt Oscar-jelölés)
-2015: 13 alkotás ( Nemes Jeles László: Saul fia)
Zárszó:
Azt gondolom, hogy minden nemzet filmalkotásai jellemzőek az adott országra, főleg a téma kiválasztását illetően. Ezzel természetesen nem beskatulyázni szeretném a különböző produkciókat, de természetesen más típusú filmek készülnek Amerikában, mint nálunk, de mondhatnék más európai országot is. Meghatározó -más ezer feltétel mellett - a film készítéséhez rendelkezésre álló összeg, a lakosság igényei és helyzete úgy hazájában, mint a világban. Mi magyarok szeretjük a magyar filmeket. Szeretjük mert rólunk szól, mert ott játszódik, ahol már jártunk, mert akár mi is lehetnénk a szereplői. Nosztalgiázunk, beleéljük magunkat az adott karakter életébe és szerepébe. Nevetünk a régmúlt groteszk politikai viccein, melyek abban az időben véresen valóságosak voltak, máskor pedig az elénk tartott görbe tükörben olykor-olykor magunkat véljük felfedezni.
Őszintén tudunk örülni egy-egy sikernek a nemzetközi porondon, kicsit magunkénak is érezzük azt, hiszen itt szinte mindenki ismer mindenkit és akár holnap össze is futhatunk egy-egy szereplővel a postán.
Ilyenkor szorítunk és várjuk, hogy lesz folytatás és bízunk abban, hogy az általunk ismert és elismert filmes szakemberek munkáját nem fogják likviditási problémák derékba törni.
A film forog tovább...reméljük Magyarországon is!
(Források: Wikipedia, IMDb,)
Utolsó kommentek